A SZERETET AZT JELENTI, HOGY FIGYELSZ VALAMIRE, AKARSZ VALAMIT.

MEGPRÓBÁLSZ VALAMIT HOZZÁADNI A VILÁGHOZ.

A SZERETET NAGYON KONKRÉT DOLOG:

FIGYELNI, ADNI.

Hullik a hó, gyönyörű fehér a táj, a hangok is csendesebbek.  Igazi karácsonyi a hangulat, a díszítések, bigyokók a helyükön, a forralt bor fűszeres illata száll. Ez volt a költői rész.

Kimentem havat söpörni, mire körbe értem kezdhettem volna elölről az egészet, de holnap is nap lesz, meg különben is, a hó söprögetéshez is totyogós vagyok már. Hogy akkor miért én? Hátmertcsak! Picifiú síelni van, leányzó hazament, és meg felidéztem a tulajdoni lapba beírtakat, és az jött ki, hogy nekem kell a járdát havatlanítani.:)) Ilyen egyszerű ez! Ha valamit meg kell csinálni, mindig ez jön ki. Lehet az elnevezésre szavazni: 1. A HÁZ JÓ SZELLEME, 2. INGYEN CSELÉD, 3. HÁZVEZETŐNŐ, 4. TE ÚGYIS ITTHON VAGY!  5....???

Söprés után megjutalmaztam magam egy-két pohárnyi forralt borral, közben jól beszalonnáztam, hogy pótoljam az elsöprögetett energiát, meg kell holnapra is!

Aztán most látom ám az előrejelzést, karácsonykor +10 fok, meg eső!? Normálisak ezek?

Közben picifiú hívott, egyben van, a csontjai épek, már majdnem élvezi a síelést, merthogy úgy vágott neki, hogy előtte ő még nem síelt, mondjuk itt az alföldi símaságon nehéz a lesiklást gyakorolni. Hiába, minden kezdet nehéz! De örülök, hogy örül, és élvezi a dolgot, sajnos mire belejönne, már haza kell jönniük, gyorsan eltelik ez a pár nap. Erről jut eszembe, hogy nekem sem jó semmi! Néha annyira vágyom egy kis egyedüllétre, most meg van, de ez sem tetszik! Mindegy, kibírom, olyan gyorsan szalad az idő! Hétfőn már teljes létszámmal üzemelünk újra!

puszik mindenkinek, kellemes sürgés-forgást, szánkózást!

ui: asszem holnap építek az udvaron HÓEMBER-t::)))

A minap kaptam karácsonyi üdvözleteket, ami még önmagában nem lenne baj, de... az egyiket Szegeden adták fel, alá is írták, és mégsem tudom, kitől kaptam, nem ismerem. Gondoltam közhírré teszem, ha ti is kapnátok bizony!(talan) aláírással karácsonyi üdvözlő lapot, hát jusson eszetekbe:)))

puszik mindenkinek, jó készülődést sütésileg-főzésileg!

Ez a hét is jól kezdődött, de tényleg! Reggel tejföl ködben autóztam fodrászhoz, hajfestés közben viháncoltunk, mint valami tinik. Tartott is a jókedv bennem még akkor is amikor a festék lemosása után a tükör elé ültem. -Te nem lett ez sötét?-Áááá, nem! -OK. Fodrászom ellibben lánykája felé sutyorognak valamit, és jön a lány, hogy akkor ő most csinál nekem szőke melírt- Most? - Ühüm... -Jó, te tudod!Lett szőke melírom, merthogy a kedves mama sötétszőke festéket kavart, az pedig sötét. És közben érkezett esemes: 45 napja tartozok, legyek szíves haladéktalanul fizetni! Innentől kezdve vége lett a jókedvemnek, és jött az őrület!Fodrászatban nem akartam közkinccsé tenni, hogy mi történt, igy hazafelé hívtam az ügyintézőt, hogy ez már megint mi???? Ügyintézőnek is jó napja lehetett, mert nagyon jót derült ezen, én meg szétrobbanok a méregtől, útálom ezt az esemeses ügyféltájékoztatást! Utána néz, visszahív. (ugyanez a cég nullázta le szeptemberben a számlámat!) Aztán jött sorba, csőstül! nem részletezem, de este felé már világgá akartam menni, hogy elbújdossak! Maradtam. Meg is lett az eredménye! Ma reggel ébredés után negyedperccel érezm ám, hogy a szívem ver mint  őrült, mérő előkap, a pulzus 186. Itt a vég! De rosszul gondoltam, még nincs! Gyógyszert bekap, félóra múlva semmi bajom, indulhat a nap. Hogy miért mindig decemberre gubancolódnak össze a szálak, fogalmam sincs, úgy érzem a hullámok átcsaptak a fejem fölött, és már fuldoklok. Nyilván ezért dobolt a torkomban a szívem.

Vigyázzatok magatokra!

 Basszus, elfelejtettem a Mikulást! De kimagyaráztam, hogy én láttam, hogy lesekedett, de csak koszos cipőket talált, így aztán sarkon fordult és dolga végezetlenül elment. Nahát!:))

A karácsonyi díszítés második hete várat magára, gondoltam előbb takarítani kell(-ene), de a munkával kínlódok, ha ez így folytatódik, akkor még 24-én is ezzel küzdök. Jaj nekem! Sehogy sem jó ez, munka nélkül nem élet az élet, de mostanság  nagyon a nyakamra ült, nem szeressem. De piszkosul igyekszem, hogy túl legyek rajta!

Szép vasárnapot!

Tudod honnan van ez. Persze a reklámokból meg a szórólapokról amit kéretlenül, számolatlanul dobálnak a postaládákba. Folytatásos regény következik:

1. rész Kb 3 hete volt egy ismeretlen számról hívásom (hentesnél voltam éppen, százan mögöttem, én már műbe voltam a kiszolgálás közepén) -bocs egy pillanat!-  mondom henteskének, telefonba:- igeen?!- egy női hang hadarva : xy-nét keresi, ő meg az akárkicsoda a Providenttől. Mondok nem tudok ilyen nevűt adni, nem tom kit keres, ellenőrizze a számot újra.- de kicsodám nekem az akit ő keres, meg hogy honnan ismerem?- senkim vélhetően, mert nem ismerem az illetőt!- de akkor én ki vagyok?-kissé ingerülten:- mint már többször mondtam, nem ismerem, és nem tudom ki ő, viszhall!- Csak másnapi könyvelésemnél vettem észre, hogy ez a kis telefonos kérdezősködés nekem +egy ezresembe került, mert henteske egy tételt kétszer ütött be a gépbe! Úgy kell nekem, mit kapkodok a telefon után mindig.!

2. rész Szép szombat délelőtt, lakás szétbombázása közben magán telszám csörög: -igeeen?!- Fess, magas, bajuszos férfihang: -xy-nét keresi. -nem tudok ilyen nevűt adni, nincs, nem ismerem! -akkor ő kivel beszél?- és én kivel beszélek?- bemutatkozik, természetesen a providenttől.- mondom néki, hogy én meg ez vagyok, és higgye el, hogy nem tudom kit keresnek ezen a számon!- akkor  nem hajdú....n lakom?- de nem ám!- akkor elnézést!

3. rész Az elmúlt szombat, délutáni szunyókára felkészülve már legalább 8 perce fekszem az ágyon, csöng a telefon: -az iskoláját, már megint! -ez csak gondolati síkon. -Igeen?!- Jónapot kívánok xy-nét keresem! - Ezen a számon nem fogja megtalálni.- úgy látszik mellényúltam.-igen az lehet, viszhall! -Szunyókának annyi, jól kialudtam magam! Ugyanazon a szombaton, de már estefelé, magántelszám csörög:-igeen?! Egy újabb férfihang:-:xy-nét keresem! Fejem már dagad ettől a kicsitől, mert csak ez hiányzik! -bájosan vicsorgó hangon: a providenttől keresi? - kissé meghökkenve:-igen!- akkor arra kérem, hogy ezt a telszámot töröljék a nyilvántartásukból, mert soha nem fogom tudni adni xy-nét, bárhogy is kergetik, itt el nem érik, és különben nekem már nagyon a terhemre vannak a hívásaikkal!- rendben, intézkedem, kézcsók!-Ha most azt gondolod, hogy ezzel vége, tévedsz! Egy rendszerbe bekerülni sokkal könnyebb, mint kikerülni onnan, azt hiszem.

4. rész Mai nap mindenki velem akart beszélni, voltak persze kivételek, de ez más kérdés... Vacsorakészítés, lázasan kavarom a rántást, haladjunk már, mert elegem van, fáradt vagyok, meg úgy egyáltalán. Magántelszám csörög:-igeeeen?!- xy-nét keresi!- a szombat esti csókának megismertem a hangját:-a providenttől? -igen!- elismétlem neki újfent, hogy ne mán mindig csak telefonon hajkurásszák ezt a menyecskét, és főleg ne ezen a számon, mert hogy nem, és legyen szíves törölni!- igen, intézkedem, kézcsók!- Szerinted, mikor hívnak megint?

5.rész Majd beszámolok róla, mert, hogy nincs vége, az biztos! Csak azt nem értem, ha ennyire nem tudják elérni telefonon, akkor miért nem keresik fel személyesen. Egy háromajtós-szekrény méretű kisérő nagyon hatásos tud lenni. Feltéve, ha a megadott lakcímen megtalálják ezt az xy-nét. Én mán tudom a nevét, lassan a pontos címét is.

...ha csak egy kicsi hiányzik...

Szép estét, és ne hiányozzon egy kicsike sem!

Szép napot!

Karácsonyi fejezet: Hogy telik az idő? Már december van, és mindjárt itt a karácsony! Karácsonyi hangulat és ötlet nélkül. Azt már tudom, hogy én mit kapok, de azt nem, hogy én mit adok. Pedig nagyon kéne már ötletelni, ráhangolódni. A munkáimat is szeretném a napokban befejezni, hogy ne legyen itt a nyakamban, hátha akkor a karácsonyi ráhangolódás is jobban menne.

Itt fáj-ott fáj fejezet: Tegnap (nov. 30.) reggel hirtelen felindulástól  vezérelve elmentem egy orvosi szakrendelésre, taj-kártya benyújt, mogorva kérdés jön: -időpontra jött? bizonytalan (MILYEN IS LEHETNE?:)) válasz:- nem, csak gondoltam, bajom van és jöttem...- január végére tudok időpontot adni: - január végére ne tessék nekem időpontot adni, viszontlátásra! Rövid és tömör kommunikáció, nem? Most aztán több eset van, ezekből kettő:

1. öngyógyulás választása,

2. sürgősen maszek rendelés keresése.

Az öngyógyulást beindítottam, még nincs látványos eredménye, de rajta vagyok, ettől függetlenül lázasam keresem a maszek ellátás lehetőségét is. Erről jut eszembe beoltottak H1N1 ellen, ingyért! Kiderült, hogy veszélyeztetett vagyok, és azért! Egyébként nincs semmi bajom! (ez is az öngyógyítás része, hogy ezt mondogatom, sőt! Még le is írom!) Még nem is dicsekedtem, járok masszázsra! Hihetetlenül finom, és napokra eltünteti a nyak és váll fájásaimat. (Egyébként az jutott az eszembe a minap, hogy valami elutasítása miatt koncentrálódik egy testrészre a bajom)

Kulturális fejezet: Múlt héten voltunk színházban, a nagy színházban, mert van egy kamara színház is városunkban, ott már többször voltunk. Kedves szóvá is tette, hogy a nagyban még sosem járt, hát most ott voltunk. Tényleg gyönyörű a színház, és az előadás is remek volt, jól szórakoztunk. 15-én meg a nagyfaluba megyünk előadásra, nagyon kíváncsi vagyok, még sosem voltam.   5-én Müller Péter lesz Szegeden, ezt most nem hagyom ki. A kérdés, hogy egyedül megyek, vagy jön velem valaki?

A nap vicce:

A fókafiú udvarol a fókalánynak, de az nem akar kötélnek állni. - Ez nem igaz!-dühöng a fókafiú.-Rajta vagyunk a kihaló állatok listáján, ez meg itt kéreti magát!

Szép napot!

 " A harcba elszántan kell menni, az életet szenvedélyesen átölelni, merészen győzni, mert a világ a bátraké"

(Charlie Chaplin)

Nem vagyok elvakult (elsüketült?) rádióhallgató, és most töredelmesen bevallom, hogy általában a megszünt sláger rádiót hallgattam. Az autót nem díszítettem fel piros szalaggal, de szerettem. Mert tetszett a zenéjük, mert tetszett a szövegük, bár volt olyan műsoruk is amire azt mondtam, hogy nane! Ma reggel kíváncsiságból bekapcsoltam a rádiót, mi szól helyette? Reggel lévén főlegesen dumáltak még. Hogy kik, azt nemtom. Néhány ökörködős mondat után jött a zene, és szólt, mire picifiam: -kapcsold már ki ezt a szart! Most újra belehallgattam, éppen egy hallgatói sms-t olvastak be: a szövegetek szánalmas, a zenétek siralmas! istenbizony nem én írtam.

Minden Erzsébetnek, Zsókának, Lizának boldogságos névnapot kívánok!

"Annak is érdemes lehet őket alkalmaznia, aki beoltatta magát (valamelyik) influenzavírus elleni vakcinával, mivel egyrészt a védőoltás nem jelent száz százalékos védelmet az adott vírustörzs ellen sem, másrészt a módszer egyéb, hasonló módon terjedő kórokozók ellen is hatásos lehet.

Lentebb található a teljes angol nyelvű változat, a lényegét közreadom magyarul is, azzal a megjegyzéssel, hogy csak kiegészítő módszerekről van szó, melyek szerintem is nagyon hasznosak, de nem szabad kizárólag csak rájuk hagyatkozni.

Az influenzavírus az orrüregen és a száj-garatüregen keresztül képes fertőzni. Az majdnem lehetetlen, hogy egy nagy járvány esetén elkerüljük a H1N1 vírussal való találkozást, dacára minden elővigyázatosságunknak. Ám nem a vírussal való puszta találkozás, vagyis a megfertőződés okozza a nagyobb problémát, hanem az, ha a vírus képes el is szaporodni a szervezetünkben.

Néhány nagyon egyszerű dolog segíthet megelőzni a fertőződést (vagy legalább lecsökkenteni annak mértékét), illetve a mégiscsak elkapott vírus elszaporodását a szervezetben. Ezen hasznos fogásokat sajnos a hivatalos szervek sem hangsúlyozzák eléggé.


1. Gyakori kézmosás (ezt a tanácsot azért gyakorta hallani)

2. „El a kezekkel a szádtól” módszer. Próbáld meg megállni, hogy nem nyúlsz az arcodhoz és főleg a szádhoz a kezeddel, csakis alapos kézmosás után. (Bizonyított, hogy sok, légúti betegséget okozó vírus nem közvetlen cseppfertőzéssel terjed emberről emberre, hanem úgy, hogy a vírussal fertőződött tárgyakat megfogod és utána a kezedről a vírust szépen lenyalod. A szájvédő maszk azért is hasznos, mert ezt is megakadályozza.)

3. Gargarizálj naponta kétszer meleg sós vízzel (vagy Hydrogen-peroxidos vízzel, ha nem bízol a sóban.) A H1N1 vírusnak ugyanis a fertőzést követően 2-3 napra van szüksége ahhoz, hogy a száj és/vagy orrüregben elszaporodjon és kialakítsa a tüneteket. Egy egyszerű gargarizálással nagyban csökkenthető a vírusok szaporodása, illetve mennyisége. Ne becsüld le ezt az egyszerű, olcsó és hatásos megelőző módszert.

4. Hasonlóan az előzőekhez, az orrüregeidet is tisztítsd ki legalább naponta egyszer meleg sós vízzel. Van, aki óvatosan vizet szippant fel az orrába és úgy öblíti ki azt, ami nagyon jó tisztító módszer, de erre nem mindenki képes. Arra viszont igen, hogy egy meleg sós vízbe mártott fültisztító pálcával naponta végigtörölje belülről az orrát. Nagyon jó módszer a vírusok számának lecsökkentésére.

5. Erősítsd az immunrendszeredet magas C-vitamin tartalmú zöldségek és gyümölcsök fogyasztásával. Ha a C-vitamin szükségletedet tablettákkal fedezed, figyelj arra, hogy azok cinket is tartalmazzanak, mivel a cink elősegíti a C-vitamin felszívódását.

6. Igyál olyan sok meleg folyadékot (tea, gyenge kávé, kakaó stb.) amennyit csak lehet. A meleg folyadékok fogyasztása hasonló hatású, mint a gargarizálás, csak az ellenkező irányban. Lemossák a szaporodó vírusokat a torokból a gyomorba, ahol azok nem tudnak tovább szaporodni és ártalmatlanná válnak.”

Végül egy felhívással zárul az angol anyag:

„Küldd tovább ezt az e-mailt az ismerőseidnek. Soha nem tudhatod, ki veszi figyelembe - és marad miatta életben.”"

Tegnap hajnali negyed kilenckor nagy kómásan próbálok eljutni a kávéfőzőig, hát látom ám, jeti járt nálunk. Hatalmas sáros lábnyomok szerte a házban. A távozó sárpacnikból ítélve elment. Kávésbögrével a kezemben, nagyra nyílt szemekkel, összehasonlító vizsgálatot végeztem. Most akkor tényleg jeti, vagy picifiú 46-os sáros cipő nyoma? Másik cipellő előkap, sárnyomba illeszt, stimmel. Mégsem jeti! Hálaistennek! Azért jó ám, ha egy útépítő van otthon, na nem azért, mert épít nekem magánutat, hanem mert a nyomaiból megtanulhatom az útépítés anyagait. Azt is megtudhatom, hol tartanak a pályaszerkezet építésében, mert ha már a bitumen-emulziót kell körömlakk lemosóval felcsalogatnom a járólapról, akkor már nem sokára járhatunk az úton. A projekt befejezéshez-átadáshoz közelít. Még szerencse, hogy a szalagkorlát nem könnyen ragad bele a cipőtalpába! Azt hogy vinném ki? Járhatnék folyton a MÉH-be vele!

A tegnapi nap másik tanulsága, sokadszorra bizonyítottan: Igaza volt-van a Rókának, nem mindegy, hogy hánykor érkezel! Mert ha váratlanul jössz, nem tudom mikorra  öltöztessem ünneplőbe a szívem!

De lehet, hogy nincsen is ennek nagy jelentősége, csak én képzelem. Öregszem, így is-úgy is. DE Kedves régebb óta öregszik!:)))

Legyen szép napotok!

Van olyan ismerősöm, aki ha valami lelki baja volt, kihajigált a szekrényekből mindent, összehajtogatta, átcsoportosítva visszapakolta. Volt, hogy minden héten(volt baja elég)!

Aztán van olyan ismerősöm, aki, ha valami baja van alszik. Ha nincs baja, annál nyugodtabban alszik. Nincs olyan napszak, vagy testhelyzet, hogy ne tudna aludni. Alváshoz nem kell szemüveg, ha nem aludna, és ébrenléti állapotában viselné a szemüvegét, akkor talán észrevenne ezt-azt. De ez csak találgatás részemről.(Forgószél ne nevess!)

Ebből azt akarom kihozni,  nekem is valami lelki defektem lehet, ismét rám tört a tisztaságmánia. Én ébren vagyok, szemüveg felvéve, így aztán látom ám, hogy térdig járunk a szutyokban, ingerküszöbömön már régen túllépve! Nincs mire várni. Egy kispárnányi porcicát már összetereltem innen-onnan, hogy ezek hova nem képesek beköltözni!? Nem szeretem a lakásban az állatokat,  még porcica képében sem. Szeretném a mostani ténykedésemet átlényegíteni nagytakarítássá, nem megmaradva "ahol a papok táncolnak" szinten. Ablaktisztítással, függöny mosással, egyebekkel fűszerezve.

Most eszem valamit, aztán munkára fel!  folyt.köv, mármint a szutykolás.

Szép, derűs napokat!

Az elmúlt hétvégén kiürítettük és szétbombáztuk a lakást. Nehezen fogtunk hozzá, szombat estére a burkolatokat is feltéptük, és ne nézzetek hülyének, de ahogy álltam az üres szoba közepén, néztem a csupasz falakat és megint ott volt az ILLAT újra. A szálló por között. A héten még voltam vagy kétszer a lakásban, akkor is éreztem. S hogy teljes legyen, éjszaka M. néniről álmodtam, hogy viszem haza. Ő sürgetett, menjünk már, én meg mindenfélét kitaláltam, mert én tudtam, hogy egy tök üres lakásba tudnám csak vinni, és ez rettenetes volt számomra. Mit mondok neki, miért vertük szét a lakást, miért nem vártuk vissza? Sajnáltam Őt, szégyeltem magam. Ma is a temetőben, hiába  a szép virág, a világító mécses, szégyeltem magam. Most valahogy nem hozott megnyugvást a temetői séta, jövő héten kimegyek egyedül, úgy jobb lesz. Remélem.

Napok óta olyan sírhatnékom van, ritkán szoktam, ideje lenne szabadjára engedni a könnyeket.

napokig nem volt netem, most is saját női szerelés után állt be a rendszer. gyorsan ki is használom valami életjel -féle adásra. remélem most már tudom, hogyan lehet visszahozni a gépemre a nagyvilágot, és nem leszek elzárva a külhontól!

Katyes, köszönöm kérdésed jól vagyok, vagy köszönöm, jól vagyok? 

most még gyorsan bekukk a kedvencekhez, csakúgy pihizés képpen. sikerült ma is böcsületösen elfáradnom, úgy látszik öregszem. ááááá, az mégsem lehet, ugye nem?:))

pusui mindenkinek, legyetek jók, majd jövök!

ember tervez, más végez, már megint!

áthúzták a számításomat.

NEM TUDOK HOLNAP MENNI A NAGYFALUBA!:((

most bebújok a sarokba és álomba sírom magam, pedig úgy vártam a nagy találkozást.

gondolok rátok, ha csuklani fogtok, nyugodtan szidjatok, jó!!!!????

Itt vagyok, ha nem is ragyogok, és itt a beígért hosszúúúúú is...

Az irományomat azzal szoktam 'elrontani', hogy összegereblézem sekély közlendőmet, aztán rácupp a nlc-ra, és már el is térültem, mert meglátom, hogy írt valaki, akit szeretek olvasni, tudni róla egy darabkát, és hipp-hopp egyből ott vagyok, és a sajátok megint elgurulnak. Mert ha látom, hogy valahol baj van, akkor nem tudok ujjongani, ha éppen ujjoghatnékom támadna úgy egyébként(ritkán szokott), ha meg valami bú meg bánat gyötör, akkor meg miért rontsam a te kedved is?

Na most aztán nem ujjongok, és nem is búbánatoskodok.

víz, víz, tiszta víz, ha nem tiszta vidd vissza (hová is?)

Az úgy volt, hogy múltkorában meglepett engem két zepteres csajszi, egyszer régen vettem zepteréktől valamit, és a nyilvántartásukból kifundálták, hogy nekem mostanában van-volt-lesz a szülinapom, és hát akkor ők ugye most jól megajándékoznak engem. És lőn! De azt nem árulták el előre, hogy rá is dumálnának újabb valami vásárlására, ha már úgy is itt vannak! Jöttek, ajándék átadás, és termékbemutató, konkrétan víztisztító potom 400ezer jó magyar forintért. Mondtam, hogy én ezt most nem kérném, mert...de nem hagyták ám magukat, mondták, hogy adjak egy pohár vizet, kettőt adtam, egy csapvizest, másik ásványvizest, beledugtak valamit, a valamit meg a dugaljba, és a víz! jajnekem! Előbb zöld szutyok csapódott ki a vízből, aztán kezdett leülepedni, és végül valami posványbarna trutyi lett a pohár alján. Mindkettőben! Ámultam és bámultam, gondoltam ahogy lehet megyek sörért, mert az mégis csak más! Fenntartásaim vannak a víz ivással, na! Napokig tényleg alig ittam, de hát az sem volt jó, összeráncolódtam. Mindegy, visszatértem a trutyis vízhez. Eszembe jutott egy századik évét megélt bácsi mondása: 1 tonna szutyit meg kell ennünk ahhoz, hogy egészségesek legyünk!

Hej-haj

Valamikor tavasz tájékán olvastam az egyik blogban, hogy nagyon nem mindegy mikor vágatjuk a hajunkat. Gondoltam próba, cseresznye, mit veszíthetek, tényleg mit is? Az én erőm nem a hajamban van.A menetrend szerint mentem fodrászoltatni, a 3-ik hónapban azt kérdezi fodrász csajszi, mit csinálsz a hajaddal, mert olyan jó most, dús, erős, meg visszahullámosodott!? (merthogy gyárilag azt volt)én meg csak vigyorogtam,  mondtam csak megmosom, és már indulok is!

misztikus számok

mellékletként találtam a számokról olyan gyorsan - mindent. Azt írja, hogy a most használt nevének betűit számozza, én meg a lánykorit is megszámoztam, és láss csodát a névszámnál ugyanaz jött ki, hiába akartam én túljárni az eszén, nem hagyta magát! Aztán szépen vigigbogaráztam a misztikát, nemigen ismertem magamra, vagy nem ismerem magamat.

mennem kell főzni, folyt.köv! vagy nem!

 Nagyon szép hétvégét kívánok mindenkinek!

elkezdtem a hosszút írni, de nem jutottam a végére, majd jövő héten!

most nem érek rá sokat írni, mert csomagolok és kora délután indulunk világgá hosszúhétvégézni!

HÁROMSZOROS HURRÁÁÁÁÁ!!!!!jajdenagyonjóóólesz!

Márti! mikor lesz a bp-i találka, mertmostmáraztán megyek és meg sem állok! Örülök, hogy nem vagytok ijedősek!

pusszantás mindenkinek! legyetek jók, de azért ne nagyon, csók a családnak!!!

majd jövök!

ember tervez (most akartam ide egy jó hosszút írni!), már az összes gondolat összegereblézve, és mit ád isten? telefon csörög irány a nagyvilág!  összes gondolat szétgurul! persze indulok, de megebédelek előtte, hogyha már a maradék krumplipürét átlényegítettem krumplis tésztához.

majd még jövök, ez nem ígéret, hanem fenyegetés!

Most láttam, hogy kétszer publikáltam, hiába már olyan rég voltam itt, hogy már el is felejtem, hogyan kell. 

Köszönöm az együttérző kommenteket!

Üdv nálam Levendulas, nagyon szépen írtál, köszönöm Neked!

Tudod mit csinálok napok óta? Semmit. Illetve itt ülök a gépnél, bezárva magamat ebbe a személytelen világba, és még csak a Kedvenceimet sem olvasom, a leveleimet sem nézem meg, hanem pasziánszozok. Nem kell gondolkodni, csak egy kicsit figyelni. Elterelés. Gondolat elterelés, hárítás. Annyi mindent kellene átgondolni, átbeszélni, de most csak azt érzem, hogy ne. Még csak rám se nézzen senkisem. Meg kell fejtenem, hogy az elmúlt hetek történéseivel mit kellett megtanulnom, kinek tartoztam ezzel? És a tartozásomat jól adtam-e meg? Ehhez idő kell.

Menni kéne, tenni kéne, kifeküdni a fűre és nézni az őszi égboltot, ahol a nap már nem hetyke magasan jár, csak óvatosan melegíti az életünket, már nem éget. A muskátlik  még harsogóan virítanak, de látszik, búcsúznak ők is a nyártól.

Ezt több részletben írtam.

szept. 11.Kedden elintéztem mindent, amit kellett. Még vitt a lendület, aztán leeresztettem, ólmos fáradtság telepedett rám. 15-én temetjük.

Hétfőn este azt kérdezték tőlem: - te hiszel a túlvilágban? - Nem tudom miben hiszek, de vasárnap éjszaka megtelt a szoba. Ott volt életem összes halottja. Négyen  fényképről néztek, és megjelent a többi is, apám, anyám, nagyszüleim, testvérem, barátok, munkatársak, ismerősök. Nem hagytak aludni, ott álltak, járkáltak körülöttem. Egyik sem szólt, vagy ha mégis nem hozzám, hanem a szomszéd szobában fekvő nénihez. Kíséretnek szegődtek? Nem tudom. Az volt az érdekes, hogy egyáltalán nem féltem, inkább megnyugtató volt, hogy mind ott vannak, nem voltam egyedül.

Nem félsz tőle? - kérdezi picifiam. - Életében nem bántott, gondolom most sem fog.

Több órávak később, amikor leszedtem a lepedőket még meleg volt az ágy. Testmeleg.

Éjszakánként, amikor olvastam és közben figyeltem a másik szobára, a levél sem rezdült, és mégis valami meghatározhatatlan illat kelt életre. Átsuhant a szobán, tudom, hogy ismerem, és mégsem tudom nevén nevezni. Itthon is érzem ezt az illatot, egyre ritkábban, de megjelenik.

szept.24. Alig győzöm kialudni magam, még mindig fáradt vagyok. Pedig úgy érzem, hogy jól alszom, viszonylag sokat is, és mégis. Minden éjszaka M. néniről álmodok. Tegnap voltam a lakásban, pakolásztam, rendezgettem. Ahogy beléptem a lakásba, rutinból köszöntöm: -Csókolom M. néni! Válaszként csak az ismeretlen-ismerős illat kúszott felém.

M. néni tegnap este elment.

Nyugodjon békében!

Valami szégyenletes,elítélendő dolgot követtünk el. Azzal, hogy a nagyonnagy nénit nem dugtuk semmilyen otthonba, hanem a saját lakásán ápoljuk dédelgetjük, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy ha menni kell, akkor a megszokottból menjen a szerettei közül. Én balga tegnap orvost hívtam hozzá, nézné meg, mert én nem vagyok szakember, csak érzéseim vannak ezzel kapcsolatban, és ezek ezt diktálták. Gyors beutaló írás, mentő hívás,  egy kísérlet részemről: muszály ezt?- igen mert... Úgy éreztem, hogy becsaptam a nénit, hogy nem vigyáztam rá eléggé, hogy nem tudtam megkímélni a lelketlen, közömbös, megalázó "ellátástól". Tegnap ezen dühöngtem, sírtam, és kértem, hogy tudjon a néni innen valahogyan megszökni, mert ez olyan mélységesen megalázó, embertelen. Az imént egy telefon a főorvostól, hogy akkor küldené haza a nénit, mert ellátták, és minden rendben, és ha én nem akarom a nénit otthonba elhelyezni, akkor viseljem ennek  minden ódiumát! -Eddig is ezt tettük!- Erről ennyit!

Hát ez a mi vétkünk, ami úgy látszik az egészségügyben teljesen elfogadhatatlan, és elítélendő, és velem is úgy beszéltek tegnap is, és most is a telefonba, mintha egy hülyegyereknek akrnák megmagyarázni, hogy miért is hülyeség amit csinál!

Nem akarok ebből a hülyeségemből sem kigyógyúlni, nekem így nyugodt a lelkem, csak a torkomat szorongatja a sírás, ki tudja mitől

egy szusszanatnyi időm van, beugrottam körbe nézni, és Forgószél visszagyütt közénk, de jóóó!!!

valaki átberhelte tegnap vagy mikor a gépemet, akkora bötűk vannak benne, hogy nem győzök görgetni le-fel, aztán meg jobbra, na majd írok az üzenőfüzetbe illetékes elvtárs - úrnak, hogy csinálja vissza, mert ez nekem így nem jó.

továbbra is éjszakás nővér vagyok, igaz ugyan hogy teljesen lemerülőben, de még vagyok... a nagyonnagy néni, szegény, hát nem is tudom, mit mondjak. nappal egy szót sem szól senkihez, csak a fejével int, hogy igen vagy nem, nodemostaztán az elmúlt éjszaka pótolta a többnapos némaságot, szónokolt hajnalig, de nyilván héberül, mert egy szó nem sok,  annyit sem értettem belőle.

furcsa helyzetek adódnak.

nehéz azt egy férfiembernek megérteni, hogy az első helyről lecsúszott a többi közé, már nem ő az első, mindent és mindenkit félresöpörve, hanem most a néni az első, hozzáigazítva az összes többi teendőt, programot (ami ugye nincs mostanában!)

egyensúlyozok, talán sikerül összhangot teremtenem, igyekszem!

tv-t azt nem nézek, mert akkor nem hallok tőle, és nekem most hallanom kell, így olvasok esténként - éjszakánként,  a tizenegyedik könyvnél tartok, a szépirodalmat felhígítom egy kis szenny-irodalommal(bocsi:bulvárlapok!) is (story, best, bors) ezeket már úgy kapom kiolvasva, pénzt ilyenért nem adok!

na menek, készülődök az éjszakai műszakra.

ez erő legyen velünk!

Ami igazán foglalkoztat, - döntést kell hozni benne, ilyet vagy olyat - arról hallgatok, nem beszélek senkinek, napokig, néha hetekig. Újra és újra felbukkan a kérdés, néha úgyanúgy, néha átfogalmazva, de a lényeget nem megkerülve. Nem tudok elfelejtkezni róla egy pillanatra sem. Közben azért "élek", teszem a dolgom, de a gondolat ott lapul bennem, megvizsgálom a nap fényében, egyszerűnek tűnik, de az esti szürkületben összekuszálódik megint az egyenesnek hitt szál, kezdhetem elölről! Az éjszaka sötétjében összezsugorodik a félelmem, nem is értem, miért foglalkozom ennyit ezzel, hiszen olyan egyszerű, de mégsem! Az árnyak hatalmasra nőnek fölöttem, olyan kicsi vagyok, és elveszett. Most jó lenne odabújni valakihez, csak annyira, hogy tudjam, ott van. Beszélni sem kell, elég a lélegzését hallani. Egyedül vagyok. A nyitott ablakon át hallgatom a tücskök ciripelését, érzem, kicsi vagyok, és azt is, hogy együtt vagyunk a csillagos ég alatt. Része vagyok az éjszakának.

Közeledik a határidő, dönteni kell, széna vagy szalma. A határidő közelít, már csak egy éjszaka választ el tőle, és még mindig nem tudom, mi legyen? Este jön, és elkezd arról beszélni, ami  foglalkoztat, ki sem mondtam még hangosan.  honnan tudja? Még bennem a döntéskényszer bizonytalansága, csak bólogatok, hitetlenkedek, nem győzött meg semmiről. Úgy válunk el, még akármi lehet. Aztán jön az álomtalan álom, és reggel úgy ébredek, döntöttem!, és  teljes bizonyossággal tudom,  helyesen döntöttem. Megerősítés sem kell, csak kihírdetni az "ítéletet". A dolgok jó pályára állnak, minden pontosan követi az "ítéletet". Ritka pillanat.

..."Nagy titok ez, a végső földi állapotunk titka, hogy rá kell bírni a Mindenhatót: oldja föl kötelékeinket. Ne erőt adjon, mert azt már hiába adna - henem kegyelmet, végre."

..."Akinek Isten hosszú életet adott, azért adta, mert vannak dolgok, amiket csakis öregkorában tud elintézni. Vannak ételek, amelyeket sokáig kell főzni. És vannak lelkek, akik "nehezebben puhulnak"; szükségük van olyan tapasztalatokra, melyeket csakis az öregségben lehet megszerezni.

Ez a hosszú élet titka. Hogy ezek mik, nem lehet megmondani.

Néhányat tudunk. Mivel az életkor a Szaturnusz szimbólikus hatalma alatt áll, tudjuk, hogy ilyenkor találkozunk a "Küszöb őrével", aki minden sikerünket, kudarcunkat, minden beteljesült és beteljesületlen vágyunkat csakis "megfőve", feldolgozva fogadja el. Remeték biztos könnyebben halnak meg, mert a befelé fordulás munkáját megszokták már. "Tréningben" vannak. Jóval előbb hozzáfognak a szétválasztáshoz; hogy mi az, ami sikerült, és mi az, ami nem sikerült. Nem akarlak elkeseríteni, de sajnos az utóbbi tapasztalás van túlsúlyban."

viharos éjszakám volt! este 10 órára tudtam a nénit ágyba imádkozni, aztán óránként riadó, mert beszélt, kiabált,és ami a veszélyes felkelt, elindult. laktunk sárorban, volt földrengés, forgott a föld, volt bogár-, egér-, és patkányinvázió. kerestük a pénzét, táskáját, ruháját, bugyikát. felmerült a kérdés milyen utcában lakunk, és én ki vagyok? - hát tényleg kivagyok!- voltam Vica, Évike, Bözse, meg még ki tudja ki mindenki! hajnali félötkor már el is aludt szegénykém, meg én is! én egészen reggel hét óráig! így most friss vagyok, és természetesen üde, de itthon vár a napi rutin feladat!

AZ ERŐ LEGYEN VELÜNK!